11 január 2016

Infraszauna




Az infraszauna esetében az elektromos vagy fa kályha helyett infrasugarakkal melegítik fel a helyiséget. Az infrasugarak a láthatatlan fény tartományhoz tartoznak, 2-25 mikrométeres hullámhosszon. Mélyen behatolnak a szervezetbe és belülről-kifelé felmelegítik azt. Az erek kitágulnak, folyamatossá téve a vérkeringést, felgyorsul az anyagcsere, növekszik a szervezet ellenálló képessége. A felesleges és káros anyagok a verítékkel együtt távoznak a sejtaktiválás és vérkeringés által előidézett anyagcsere-folyamat közben.

A normál szaunához képest eltérő működésből fakadóan vannak különbségek a hatásában is (ld. a Szauna és egészség szakaszt).

1) Az infraszauna alacsonyabb hőmérsékleten működik, ami kellemesebb bent tartózkodást jelent.

2) 30 perces használata 300 kalória veszteséget jelent. A normál szaunához képest használata az alakot jobban átformálja, az izomzat lazításában hatékonyabb, a nyirokfolyadék intenzív keringetésével jobban serkenti az alakformálást. Emiatt fogyókúra szempontjából jobb.

3) Látványos hatása van a bőrre, pórustisztító és sejtregeneráló hatásának köszönhetően.

4) Az izzadás mennyisége kb. háromszorosa a hagyományos szaunáénak, 20-60 szoros méregtelenítő potenciállal rendelkezik és 3-7-szer nagyobb mennyiségű nem vízjellegű összetevő található a kiizzadt verejtékben.

Az infraszauna egyik legfontosabb része a fűtőegység. A régebbi, kerámia típusú betétek felfűtési ideje – felépítéséből adódóan – hosszabb, a sugárzó felülete jóval kisebb mint a legmodernebb szénalapú fűtőbetéteké. Ezek a szénalapú betétek, a nagy felületük miatt, jóval alacsonyabb felületi hőmérsékleten működnek. Így a szénalapú betétek alkalmazása biztonságos, akár meg is érinthetjük működés közben. A kerámia betéteknél ez nincs így, azok valóban forróak. (ezért szoktak védőrácsot használni, a képeken is láthatóak ezek).

Vannak olyan infraszaunák, melyek fűtőegységei rendkívül szűk hullámhosszúságú (9,4 mikron) infrasugarakat bocsátanak ki. A napból jövő “melegítő” sugarak is pontosan ekkora hullámhosszúságúak. Ezeket az infraszaunákat napsugárszaunáknak hívjuk. Tehát minden napsugárszauna infraszauna, de nem minden infraszauna napsugárszauna.

A napsugárszauna sokkal hatékonyabb, kevesebb áramot fogyaszt, mivel a felhasznált elektromos energiának 97%-a a melegítő sugarak előállítására fordítódik. A szénalapú fűtőegységek gyártásával sikerült ezeket a legmodernebb napsugárszaunákat előállítani.

11 január 2016

Szaunában használt eszközök




A szaunázáshoz számos eszköz kapcsolható, egy részük hagyományból, mások az élmény fokozása, a szaunázás egészségesebbé tétele miatt, illetve technikai szükségszerűségből.

Az egyik legfontosabb eszköz a kályha. A kályha lehet fafűtéses, elektromos, vagy – a szauna egy modern változatában – infra. A finnek a fafűtéses kályhát nevezik az „igazinak”, a fa égésekor keletkező gőz és illat miatt. A fafűtéses szauna ezért egy kicsit hangulatosabb. A villamos fűtésű kályhák kényelmesek, tiszták, a biztonságtechnikára azonban ügyelni kell (ide vonatkozó érintésvédelmi szabvány: MSZ HD 60364-7-703:2006 7-703. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. Szaunafűtő berendezést tartalmazó helyiségek és fülkék (IEC 60364-7-703:2004)). Nagyon fontos, hogy a kályha (és a világítás) elektromos bekötése is érintésvédelmileg biztonságos legyen. (A szaunába pl. nem építhető be konnektor.)

A kályhára köveket szokás helyezni. A kövek egyrészt a meleget tárolják, így a kályha kikapcsolása, a tűz kialvása után is még jó ideig melegen tartják a szaunát, másrészt a gőzképződéshez szükséges felületet is biztosítják: felszívják a víz egy részét, nedvesek maradnak, így a kályhára öntött vízből gyakorlatilag semmi nem folyik le a padlóra, illetve fokozatosan párolog el. A kövek továbbá „audiovizuálisan” is hozzájárulnak a szaunázás hangulatához: a szép köveket jó nézni, az elpárolgó víz sistergése pedig kellemes hangulatot áraszt. Az igazán jó löyly [löülü] kialakításához egy elektromos szaunában annyi kőre van szükség, hogy a víz ne menjen a fűtőcsövekre, ugyanis az azokon képződött gőznek nem olyan jó az illata. A gáz- vagy olajfűtéses szaunák még egy rossz elektromos kályhánál is rosszabbak, főként kellemetlen szaguk miatt.

A „szauna szíve” egy speciális, henger alakú öblös kő, amelyben sokkal több víz reked meg, így még több gőz (és magasabb páratartalom) képződik. Ezen kívül különböző duruzsoló hangokat is kibocsáthat, ami tovább emeli a szaunázás hangulatát.

A víz öntésére szolgáló két legfontosabb eszköz a dézsa és a kanál. Mindkettő lehet hagyományosan fából vagy rézből. A fadézsák különlegessége, hogy falapokból és fagyűrűkből készülnek, hánccsal összefogva, ezért megfelelő (vizet át nem eresztő) elkészítésük különleges hozzáértést igényel. Napjainkban találkozhatunk „csaló”, fával burkolt műanyag vödrökkel, amelyek úgy néznek ki, mint a hagyományos fadézsák. A vízhatlanság eléréséhez a fakanál is egyetlen fadarabból van kifaragva. A réz eszközök elkészítése egyszerűbb és ezek is hangulatosak.

Vihta vagy vasta a neve a szaunában használatos, nyírfából (koivu) készült „virgács”-szerűségnek, amivel a finnek magukat, illetve egymást csapkodják. A csapkodás tovább serkenti a vérkeringést, és fokozza a szauna egészségre gyakorolt hatását. A nyírfában lévő nedveknek is kellemes hatása lehet. A forró szaunában ez a csapkodás jó levezető tevékenység, amikor már alig bírjuk a hőséget és legszívesebben kifutnánk. A nyírfavesszővel való csapkodás helyett különleges kefékkel, dörzsölőkkel is lehet a bőr vérkeringését serkenteni. A szólás szerint „a szauna a nyírfavessző nélkül olyan, mint az étel só nélkül”.

Olaj, illetve különböző kozmetikai megoldások formájában nyírfanedvet is lehet kapni, a nyírfaveszőt helyettesítendő. Illatosításra és testápolásra használhatunk különleges szauna-mézet is, amelyet két szaunázás között kell a nedves testre felkenni, bedörzsölni, majd leöblíteni. A szauna-méz csak annyiban különbözik az étkezési méztől, hogy itt az ikrásodás természetes és hasznos, ezért ez mindig beikrásodott méz. (Skandináviában a méz ikrásodása amúgy sem számít negatívumnak, mint Magyarországon, sokkal gyakoribb az ilyen méz). Lehet használni különböző, aromaterápiás céllal kapható illóolajokat is, valamint léteznek különleges szauna-illóolaj csomagok is. Ezek általában fenyő, koivu, mentol, eukaliptusz, illetve terva illatúak, vagy keverékek (például erdőillat). A terva finnül kátrányt jelent, ami Finnország hagyományos terméke. Sajátságos, fanyar illatot ad, és nagyon különleges hangulatot biztosíthat annak, aki szereti.

A terva illathoz kapcsolódóan említhetjük meg a saunatonttu-t, ami magyarra „szaunatörpének” fordítható, azonban a tonttu nem teljesen azonos a törpével, hanem inkább a troll szó írja le jobban. Ezek a szaunatonttu-k általában szintén terva illatúak.

A szaunában nem szokás törülközőre ülni, ugyanakkor – különösen a nyilvános szaunákban – a fertőzések elkerülése végett érdemes valamit használni. Kaphatóak különleges szauna-textíliák, mint például a szürke színű, hagyományos finn textília, amely 100%-ban természetes alapanyagú len textília. Olcsóbb megoldás az ún. pefletti, speciális papírtörülköző, amely magasabb műanyagtartalmánál fogva vízállóbb, mint a hagyományos papírtörülközők.

A szaunában különböző berendezési tárgyak vannak. A szaunakabinhoz általában hozzátartoznak a padok, illetve padsorok, amelyek különböző magasságúak, így jobban lehet válogatni a különböző hőmérsékletek között. A padoknak van háttámlájuk, de fejtámla is kapható, ami különösen fekvéshez jó. Székek is használhatóak.

A falra hőmérő, esetleg páratartalom-mérő, illetve óra helyezhető el. Ezek gyakran „vicces” formájúak, vagy valamilyen vicces ábrát, feliratot formáznak. Ugyanígy kívülre is kaphatók különböző szauna-feliratok. A lámpa esetében is fontos lehet a biztonság, hiszen párás helyiségről van szó. Emiatt, és a hangulat emelése érdekében, lehet kapni különböző lámpavédőket. Az utóbbi időben kezd elterjedni a lámpa helyett kis izzók, illetve LED-ek alkalmazása, és egyre terjedő megoldás a plafonra a csillagos égbolthoz hasonló elrendezés kialakítása.

11 január 2016

Szaunázási szokások




A szauna elsősorban télen kellemes, de a finnek nyáron is használják. Számukra a hagyományos belföldi vakáció az, hogy kimennek a mökkibe, horgásznak, kirándulnak, grilleznek, és természetesen szaunáznak is. Finnországban a különböző munkahelyeken is találhatóak szaunák, melyek különböző megbeszélések, partik tartozékai is egyben. A közös szaunázás hozzátartozik a finn szocializációhoz, a nemzeti identitás része. A nyilvános, vagy ilyen közösségi szaunázáskor többnyire külön férfi és női szaunák vannak, vagy ha nincsenek, akkor általában először a hölgyek szaunáznak, aztán a férfiak. A szauna „szent” hely, ahol rendszerint nyugodt beszélgetés folyik, és az emberek elfelejtik különböző pozícióikat. A szaunában illetlenség ruhát hordani, azaz a fürdőkben a fürdőruhát is le kell venni.

Egy üzleti tárgyalás után a szaunába való meghívás megszokott, a tárgyalások pozitív alakulását jelzi. Ennek visszautasítása ellenkező jelzésként értelmezhető. A vendégek meghívása magánlakásokban is a tisztelet jele, amelyet még nehezebb elutasítani, bár a finnek ilyen esetben sem sértődnek meg (legalábbis aligha mutatják ki).

A nemzetközi szokások a skandináv szokásoktól eltérnek. A skandináv szokások körülbelül ugyanazok, mint a bemutatott finn szokások. A német területeken a nyilvános szaunákban kötelező a meztelenség és a hideg vizes zuhanyzás. A szaunák koedukáltak és inkább az egészség, mint a társalgás színterei. Nagy-Britanniában és Franciaországban viszont a meztelenség tiltott. A jakuzzi és a szauna használata szokásos. Magyarországon a nyilvános szaunák manapság általában a fürdők részei, koedukált szaunák sűrűn előfordulnak, viszont fürdőruha általában használatos. Japánban is szeparált szaunák vannak, ugyanakkor a meztelenség a szaunaetikett része.

Minden országban jellemző, hogy a szauna a magánházakban is terjedőben van, mert az emberek egyre inkább megengedhetik maguknak. Így otthon mindenki olyan szokásokat vehet fel, ami neki tetszik.

Használatakor érdemes elég időt szánni magára a szaunázásra, és az azt követő pihenésre is. Egy nyugodt, alapos szaunázás körülbelül 3-4 fordulóból áll, és nagyjából másfél óráig tart. Legelőször ajánlatos lezuhanyoznunk, hogy eltávolítsuk bőrünkről a szennyeződést (izzadság, krém, dezodornyomok). A törülközés azért lehet fontos, mert a test felszínén levő víz akadályozza az újabb izzadást, és párolgást.

Az ajánlott hőmérséklet: 70-90 °C körül van, de vannak, akik akár a 130 °C-os meleget is élvezik. A jobb szaunákban több szinten vannak padok. Az alacsonyabb padokon alacsonyabb a hőmérséklet, míg legfelül nagyon meleg lehet. Így kicsit válogathatunk a hőmérsékletet illetően. A kövekre locsolt vízből fejlődő forró gőz, a löyly (ejtsd löülü) hatása, hogy sokkal melegebbnek érezzük a levegőt, miközben annak hőmérséklete ugyanaz. Tehát így a hőmérsékletérzetet növelhetjük, és igazából így kezdünk el izzadni. A szaunázást még kellemesebbé teszik a dézsa vizébe kevert illatos olajok. (Például fenyő, eukaliptusz, mentol.) ld. aromaterápia

Amikor túl melegnek érezzük a levegőt, nem bírjuk már tovább, akkor érdemes kimenni, és lehűteni magunkat. Ez körülbelül 10-15 perc múlva bekövetkezik a megfelelő hőmérsékleten és a megfelelő gőzöltetés mellett. A lehűtés a szabad levegőn sétával vagy fekvéssel kezdődik majd lehet hideg vízzel történő zuhanyzás, hideg medencébe való merülés, extrémebb esetben – télen és elsősorban vidéken – jégkútban való merülés vagy – északon – lékben fürdés. Ha merülésre nincs lehetőségünk, vagy nem szeretnénk, akkor elég csupán kiállni a hideg levegőre. Téves az a feltételezés, hogy a forró szauna után rögtön jéghideg merülőfürdőt kell venni, ez a hirtelen összehúzódó erek miatt nagyon megterhelő a szervezet számára, szélsőséges esetben infarktushoz is vezethet. A hűtőzködést a lábfejek melegvizes áztatása követi mellyel helyreállítjuk a vérkeringést. A szaunába szárazra törölközve kell visszatérni, hogy a bőrön maradt párolgó, hűtő hatású víz ne hátráltassa az izzadás megkezdését.

Közben igyunk minél több folyadékot, igény szerint, az izzadság pótlására. Az alkoholos italok az egészséges hatásokat lerontják, és lehet, hogy alkalmazásukkal kevésbé bírjuk a szaunát (bár a finnek rendszeresen söröznek szaunázás közben). Töményebb ital fogyasztása valószínűleg túl megterhelő, és semmiképpen sem egészséges. A finnek a sör mellett sokszor a finn sült krinolint, a makkará-t fogyasztják ilyenkor amit van, hogy a szaunában sütnek meg a köveken.

A szauna után érdemes rendesen megmosakodni, hajat mosni. Ajánlatos rendesen felöltözni, mert a megfázás veszélye ilyenkor nagyobb.